A Hallgatói Követelményrendszer (tanulmányi és vizsgaszabályzat)

A Követelményrendszer hatálya

1. §

(1) A Hallgatói Követelményrendszer hatálya kiterjed a Főiskolán folyó főiskolai alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú főiskolai hallgatók (a továbbiakban hallgató) tanulmányi és vizsgaügyeire, valamint a Főiskola képzéseiben részt vevő külföldi állampolgárságú hallgatókra is, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi megállapodás másképpen nem rendelkezik.

A Hallgatói Követelményrendszerrel kapcsolatban eljáró testületek és személyek

2. §

(1) A Szabályzat rendelkezései szerint eljáró szakvezetőnek a rektort és az illetékes rektorhelyettest kell tekinteni. Az illetékes rektorhelyettes kreditátviteli ügyekben is eljár a tanulmányi és kreditátviteli bizottság véleménye alapján.

(2) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben, kreditegyenértékesítési és kreditátviteli ügyekben első fokon az oktatókból és hallgatókból álló Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság jár el.

(3) A Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság elnöke az illetékes rektorhelyettes, 6-8 tagja, pedig fele részben oktató és fele részben hallgató, akiket a Szenátus, illetve a Hallgatói Önkormányzat választ meg. A Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság titkára, Tanulmányi Osztály vezetője tanácskozási joggal vehet rész az üléseken. Az oktatók megbízási ideje 3 év, amely két alkalommal meghosszabbítható, a hallgatók megbízási ideje 2 év, amely 1 alkalommal hosszabbítható meg.

3. §

(1) A Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság ügyrendjét - a következők figyelembevételével -, maga határozza meg:

· Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság akkor határozatképes, ha oktató és hallgató tagjainak külön-külön is több mint fele jelen van,

· a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság határozatait a jelenlevő tagjainak több mint 50 %-os igen szavazatával hozza,

· a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság döntései előtt köteles kikérni az illetékes tantárgyfelelős véleményét,

· A Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottságnak a visszavételre, az átvételre és párhuzamos képzésre vonatkozó döntése a főiskolai rektor jóváhagyásával lép hatályba.

(3) A Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság által hozott elsőfokú döntés ellen - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - a hallgató annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhet a rektorhoz.

Hallgatói jogviszony

4. §

(1) A Főiskola azzal a személlyel, aki felvételt vagy átvételt nyert, hallgatói jogviszonyt létesít. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a Főiskola törzslapot állít ki.

(2) A Kreditszabályzat rendelkezik arról, hogy a hallgatói jogviszony folyamatos fenntartásához a képzés egyes szakaszaiban hány kreditpontot kell elérni, valamint a szakok tantervei rendelkeznek arról, hogy milyen más tanulmányi feltételeket kell teljesíteni. Ugyancsak a tantervekben kell meghatározni azt, hogy hány kreditpontot kell elérni az abszolutórium megszerzéséhez.

A tantárgyi struktúra

5. §

(1) A Főiskolán folyó alapképzésben a Kormány által kiadott képesítési követelmények tartalmazzák a képzési célt, a képzés időtartamát, a szakképesítés megjelölését, azoknak az alapvető tudománycsoportoknak a felsorolását, amelyek oktatása kötelező, a legkisebb összóraszámot, az alap- és szakképzés, valamint az elméleti és gyakorlati képzés arányát, a heti legmagasabb óraszámot, a záróvizsga tárgyakból előírt tanegységek (kreditek) számát, a kötelező vizsgákat, az előírt szigorlatokat, az ismeretek ellenőrzési rendszerét, a záróvizsga típusát, tárgyait, eredményeinek kiszámítási módját és a szakdolgozat követelményeit.

(2) A tantervek határozzák meg oktatási időszakonkénti bontásban a különböző típusú tantárgyak összóraszámát (elméleti és gyakorlati órák szerinti bontásban), valamint a hozzájuk rendelt kreditpontokat.

.

(3) A tantervben meg kell határozni az ismeretek ellenőrzésének formáit és időpontját, továbbá a szakmai gyakorlatok időtartamát, beosztását, valamint a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit és a szakdolgozatokra vonatkozó előírásokat. A jelen bekezdésben leírtakat az alapelvek és követelmények érvényesítése mellett, a szakok tantervei ettől eltérően is meghatározhatják.

(4) A tantárgy programja meghatározza a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának rövid leírását – megjelölve az írott tananyagot és formáját -, a képzési idő alatti óraszámát, leírja a tananyag feldolgozási formáinak (előadás, szeminárium, gyakorlat stb.) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait, és tartalmazza a vizsgakövetelményeket.

A tanév időbeosztása

6. §

(1) A Főiskolán az oktatás általában tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. Az őszi félév általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév, pedig februártól júliusig tart. A teljes képzési időn belül az oktatási időszakot – beleértve a szorgalmi időszakot, vizsgaidőszakot, a szakmai gyakorlati időt, valamint a téli és nyári szünetet – a tantervek határozzák meg.

(2) A tanévi időbeosztást a képesítési követelmények szerint úgy kell meghatározni, hogy abban a szorgalmi időszak félévenként 13-15 hét legyen. Ettől a képzés eltérhet, de a szorgalmi időszak ez esetben sem lehet kevesebb 11 hétnél. A vizsgaidőszak 4-6 hét.

(3) A téli, tavaszi és nyári szünetek együttes hossza legalább 6 hét. A téli és nyári szünetet a tanterv időbeosztásában kell beütemezni. A tavaszi (húsvéti) szünet időpontját tanévenként – a közoktatás tanévi időbeosztását is figyelembe véve – a rektor határozza meg.

(4) A tantermi órák időtartama 40-50 perc. A rektor indokolt esetben - elsősorban a reggeli első óra tekintetében - ettől eltérő időtartamú óra megtartását is engedélyezheti. Minden tanóra után 5-15 perc szünetet kell tartani.

A beiratkozás

7. §

(1) A hallgató köteles a rektor által meghatározott időszakban beiratkozási kötelezettségének eleget tenni. A hallgató csak személyesen iratkozhat be. A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség, a hallgatónak azonban a szorgalmi időszak 3. napjáig be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti (a továbbiakban: bejelentkezés).

(2) A beiratkozáskor kell az első évesek részére kiállítani, a felsőbb éves hallgatók bejelentkezése esetében érvényesíteni a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokiratot, a diákigazolványt.

(3) A hallgató hallgatói jogviszonyának minden félévét a leckekönyv megnyitásával kezdi.

(4) A hallgató a beiratkozáskor leckekönyvébe felveszi a tantárgyak nevét, a tantárgyak kódját, a tárgyfelelős nevét, a tantárgy óraszámát és a szak által előírt kreditpontot. A tantárgyak leckekönyvbe történő beírásának a szorgalmi időszak 2. hetének utolsó napjáig történik meg. Ezt követően a Tanulmányi Osztály lezárja a leckekönyvet. A lezárt leckekönyvbe további tárgyfelvételre nincs lehetőség, kivéve, ha a rektor kivételesen engedélyezi félév közben tantárgy meghirdetését. A hallgató a leckekönyvbe felvett tantárgy törlését a leckekönyv leadása után csak a szorgalmi időszakban és külön eljárási díj megfizetése mellett kérheti. A vizsgaidőszakban tantárgy törlése már nem engedélyezhető.

(5) A rektornak gondoskodnia kell arról, hogy a hallgatók a beiratkozáskor és a tantárgyválasztáskor szóbeli és írásbeli tájékoztatást kapjanak az órarendről, a félévi tanulmányi követelményekről, a tananyagról, a kötelező és ajánlott irodalomról.

(6) A vizsgaidőszak lezárása után közvetlenül a Tanulmányi Osztály kiszámolja a súlyozott tanulmányi átlagot, a kreditindexet és a korrigált kreditindexet, majd bevezeti a leckekönyvbe és a leckekönyv tárgyfélévi követelmények teljesítésére vonatkozó oldalát, vagy oldalait lezárja. Azoknál a tantárgyaknál, amelyeket a hallgató nem teljesített, - elégtelen (1) a gyakorlati jegy, a kollokvium, illetve nem felelt meg a beszámoló - 0 mennyiségi pont értéket kell beírni.

A hallgatói jogviszony szünetelése

8. §

(1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor.

(2) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek baleset, betegség, szülés vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.

(3) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától.

(4) A szünetelés iránti kérelmet a tanévkezdés előtti legalább két héttel lehet írásban kérni. A kérelmet az indokok részletes kifejtésével a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság titkárához kell benyújtani. A kérelem ügyében a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság dönt.

Átvétel

9. §

(1) A Főiskolára az a hallgató vehető át:

a) aki főiskolai vagy egyetemi képzésben legalább két lezárt, érvényes félévvel (vagy annak megfelelő oktatási időszakokkal) rendelkezik és

b) akinek hallgatói jogviszonya nem elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei sem állnak fenn.

(2) Az átvétel előzetes, illetve a megkezdett tanulmányokkal párhuzamosan teljesítendő feltételeiről az átkerülő hallgató eddigi tanulmányait és az érintett tantárgyfelelősök javaslatát figyelembe véve a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság dönt.

(3) Az átvételéről való döntés keretében határozni kell arról, hogy a hallgató korábbi tanulmányai mennyiben vihetők át, illetve szükséges-e az átvételhez további feltételeket, tanulmányi teljesítményeket teljesítenie. A döntésben a feltételek teljesítésének határidejét is meg kell határozni.

Párhuzamos képzés, áthallgatás

10. §

(1) A hallgató az Ftv. rendelkezései értelmében egyidejűleg két felsőoktatási intézményben, szakon, tagozaton folytathat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kaphat.

(2) A párhuzamos képzésre felvett hallgatónak a beiratkozáskor nyilatkoznia kell arról, hogy melyik intézményt tekinti az első alapképzést adó intézménynek, ahol a számára járó támogatások felvételére jogosult. A nyilatkozat elmulasztása esetén a hallgató anyaintézményének azt kell tekinteni, ahol korábban kezdte meg tanulmányait.

Áthallgatás, külföldi részképzés

11. §

(1) A Főiskola hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, kar kurzusain, ha azt a fogadó intézmény szabályzata nem korlátozza.

(2) A Főiskola hallgatója a más intézményben hallgatott tantárgyat leckekönyvébe fel is veheti, és vizsgát tehet, ha ezt a fogadó intézmény (kar, szak) engedélyezi.

(3) A hallgató külföldi részképzésben részvétele szintén áthallgatásként értelmezendő. A külföldi részképzés keretében vagy más magyar felsőoktatási intézményben teljesített tanegységeket a leckekönyvbe bevezetésre kerülnek. A tanegység kreditértékét egyéni tantárgyfelelős oktató véleményezése alapján a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság állapítja meg.

Az alapképzés

12. §

(1) A Főiskola alapképzést nyújt, az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A képzési idő nyolc félév.

A kreditrendszer

13. §

(1) A Főiskola alapképzésében kiadott, szakképzettséget igazoló oklevél megszerzésének feltételéül előírt minden tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését felsőoktatási tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) mérik.

(2) A kreditrendszerű képzésben a hallgató minden félévre - a tantervben rögzített feltételekkel - egyéni tanrendet dolgozhat ki. Az egyéni tanrendben a hallgató eltérhet átlagos ütemű előrehaladás esetére a Főiskola által a mintatantervben ajánlott tárgyfelvételi rendtől.

(3) A Főiskola alapképzésében legalább száznyolcvan (180) kreditet kell megszerezni. Az egyes szakokon a kreditek megszerzésének részletes követelményeit, továbbá az egyes tanulmányi kötelezettségek kreditértékét a Főiskola Kreditszabályzata tartalmazza. A Kreditszabályzatban rögzíteni kell az előtanulmányi rendet is, vagyis hogy egyes tanegységek felvételéhez mely más tanegységek teljesítése kötelező. Egy tanegységhez legfeljebb három előtanulmányi tanegység felvételét lehet kötelezővé tenni.

(4) Kreditpont csak érdemjeggyel záruló tantárgyakból szerezhető.

(5) A hallgatói tanulmányi munkaórák abban az esetben eredményeznek kreditet, ha a követelmények teljesítéséről a hallgató sikeresen számot adott. A kredit értéke nem függhet a megfelelés fokozatától.

(6) Egy meghatározott tanulmányi követelmény teljesítéséért egy bizonyos szakon vagy programon belül csak egy alkalommal adható kredit, de az ily módon elismert tanulmányi teljesítmények más szak(ok)on, illetve program(ok)ban elismerhetők.

(7) A kreditek azon - a hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével kialakított becslés alapján megállapított - összes hallgatói tanulmányi munkaidőn alapulnak, amely egy átlagos képességű hallgatótól a tanulmányok teljesítése érdekében elvárható. A kreditekkel elismert összes hallgatói tanulmányi munkaidő a tanórákat (kontaktórákat) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza.

(8) Az országos kreditátviteli (kredittranszfer) rendszerben - az Európai Kreditátviteli Rendszer (European Credit Transfer System, a továbbiakban: ECTS) elveire tekintettel - egy kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaóra elvégzésével egyenértékű. Egy tanév teljesítése 60 kredittel egyenértékű, a tanterv egy félévére jutó, egy szemeszternyi munkamennyiség 30 kreditnek felel meg.

(9) Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben végzett tanulmányokból a Főiskola alapképzésébe legfeljebb 60 kredit számítható be.

A képzések szerkezete

14. §

(1) A szak tanterve olyan követelményrendszer, mely az adott szakra vonatkozó jogszabályban meghatározott képesítési követelmény teljesítését szolgálja.

(2) A tanterv részét képezi a szakon előírt tanulmányi egységek felsorolása és a szakhoz tartozó képzési tervek.

(3) A szak tanterve tanulmányi egységekből és tanegységekből tevődik össze.

(4) A képzés tantárgyszerkezete a kötelező, a kötelezően választható (alternatív) és a szabadon választható (fakultatív) tantárgyakból épül fel.

(5) A szabadon választható tantárgyak kreditértéke az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditpontok legalább 5%-a.

(6) A Főiskolán végezhető tanulmányok alapegysége a tanegység.

(7) A tanegység jellege lehet:

· tantárgy;

· nyelvi alapvizsgához rendelt tanegység;

· nyelvi záróvizsgához rendelt tanegység;

· szakmai gyakorlat.

(7) A hozzárendelt tanulmányi foglalkozás alapján:

· kontaktórás tanegység, melyhez (átlagos) heti óraszámban meghatározott kurzus tartozik,

· kontaktóra nélküli tanegység, melyhez kurzus nem tartozik, így heti óraszáma sincs.

A kurzus

15. §

(1) Az Főiskolán a kontaktórás tanulmányi foglalkozások alapegysége a kurzus.

(2) A kurzusok fajtái: gyakorlat, szeminárium, (érdemjeggyel záruló) záródolgozati konzultáció; előadás.

(3) A szigorlathoz, a nyelvi alapvizsgához és a nyelvi záróvizsgához rendelt tanegység teljesítésének alapegysége a vizsgakurzus.

(4) Vizsgakurzus, továbbá az a vizsgalehetőség, amelynek során a kollokviummal záruló kurzust egy korábbi félévben felvevő, de nem teljesítő hallgató a kurzus teljesítését kontaktórák meghirdetése nélkül kísérelheti meg.

(5) A tanterv előírhatja szakmai gyakorlat kötelező teljesítését.

A foglalkozások

16. §

(1) Az előadáson a részvétel csak akkor kötelező, ha ezt a képzési terv előírja.

(2) A gyakorlaton a részvétel és a gyakorlati követelmények teljesítése kötelező.

(3) Gyakorlati jegy megszerzése érdekében teljesítendő gyakorlati követelmény lehet:

a) a gyakorlaton végzett feladatokról történő beszámolás és/vagy,

b) a gyakorlat idején kívül elvégzendő feladat és/vagy,

c) zárthelyi dolgozat és/vagy,

d) más, a tantervben meghatározott követelmény.

(4) A gyakorlaton való részvétel önmagában a kredit megszerzéséhez nem elegendő.

A vizsgáztatás rendje

17. §

(1) A vizsga lehet szóbeli, írásbeli és gyakorlati, illetve állhat írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati részből. A szóbeli vizsgák nyilvánosak.

(2) A hallgató teljesítményének értékelése lehet:

a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés,

b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítés,

(3) A vizsgahalasztás lehetőségéről és feltételeiről a tanszékek döntenek. Amennyiben vizsgahalasztásra van lehetőség, a tanszék köteles írásban a vizsgaidőszak megkezdése előtt a hallgatók tudomására hozni a vizsgák halasztásának feltételeit.

(4) A szóbeli vizsgák érdemjegyét aznap, az írásbeli vizsgák érdemjegyét legkésőbb a vizsga letételét követő nyolcadik naptári napon (amennyiben az munkaszüneti nap, az azt követő első munkanapon) köteles a vizsgáztató tanszék a hallgató tudomására hozni.

A sikertelen és a sikeres vizsga ismétlése

18. §

(1) A hallgató jogosult arra, hogy vizsgáját - amennyiben az sikertelen, - ugyanazon vizsgaidőszakon belül megismételje. Az ismétlés időpontja a sikertelen vizsgától számított 3 napon belüli időpontra nem tűzhető ki.

(2) A sikertelen vizsga ugyanazon tárgyból az adott vizsgaidőszakon belül háromnál több alkalommal nem ismételhető.

(3) A szakok az ugyanazon tárgyból a tanulmányok ideje alatt tehető ismételt vizsgák számát korlátozhatják, illetve feltételhez köthetik.

(4) Az ismételt vizsgát a hallgató - kérelmére - bizottság előtt teheti le, mely legalább 3 tagból áll.

(5) A sikeres vizsga megismétlésének lehetőségéről (javítóvizsga), annak feltételeiről a Tanszékek döntenek. Amennyiben javítóvizsga letételére van lehetőség, a tanszék köteles írásban a vizsgaidőszak megkezdése előtt a hallgatók tudomására hozni annak feltételeit, illetve módját.

A képzés lezárása, szakdolgozat, záróvizsga, oklevél

Abszolutórium

19. §

(1) Az alapképzés tanulmányi követelményei teljesítésének tanúsításául a hallgató részére abszolutóriumot (végbizonyítványt) kell kiállítani. Az abszolutóriumot szerzett hallgató záróvizsgára bocsátható.

Záróvizsga

20. §

(1) A hallgató az abszolutórium megszerzése után a tanulmányait a főiskolai alapképzésben záróvizsgával fejezi be.

(2) A tanulmányokat záróvizsga zárja, amelyre az a hallgató bocsátható, aki minden tanulmányi kötelezettségét - ideértve a bírálattal elfogadott szakdolgozatot is - hiánytalanul teljesítette.

A záróvizsgára bocsátás feltételei:

· az abszolutórium megszerzése,

· a szakdolgozat benyújtása,

· a szakképesítési, illetve tantervi követelményrendszerében meghatározott más, a záróvizsgára bocsátás feltételeként előírt tanulmányi, elméleti vagy gyakorlati követelmények teljesítése.

(4) A záróvizsga:

a) a szakdolgozat megvédéséből;

b) a szak képesítési követelményeiben előírt vizsgákból;

c) az egyes szakokon meghatározott gyakorlat tapasztalatainak összegzéséből áll.

A záróvizsga-bizottság

21. §

(1) A záróvizsga-bizottság tagjait a Főiskola tanárai, valamint elismert gyakorlati szakemberek alkotják.

A záróvizsga-bizottság két-két tagból és elnökből áll. A bizottságot úgy kell összeállítani, hogy annak külső tagja is legyen. A bizottság elnöke a Főiskola tanára.

(3) A záróvizsga bizottság tagjait a Szenátus egyetértésével a rektor bízza meg egy naptári évre.

A szakdolgozat

22. §

(1) Az utolsó félévben a hallgató szakdolgozatot készít, amely hazai és nemzetközi szakirodalom ismeretén túl az önálló szakmai munkára való alkalmasságot is bizonyítja.

(3) Szakdolgozati témát a tanszékek írhatnak ki. A szakdolgozatok témáit a tanterv által előírtak szerint kell meghirdetni. A szakdolgozat készítését a tanszék által kijelölt konzulens segíti.

(4) A hallgató is javasolhat szakdolgozati témát, amelynek elfogadásáról az illetékes tanszékvezető dönt.

A záróvizsga általános szabályai

23. §

(1) A záróvizsga a szakdolgozat megvédéséből és a tantervi követelményekben meghatározott szóbeli vizsgából áll.

(2) A szakdolgozatot a bíráló(k), védését és a szóbeli vizsgát a záróvizsga-bizottság tagjai ötfokozatú osztályzattal értékelik, majd zárt tanácskozás keretében, szavazással állapítják meg a szakdolgozat és a záróvizsga végosztályzatát vagy végosztályzatait. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

(3) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményeit és az oklevél minősítését a leckekönyvbe is be kell írni.

(4) Az oklevél minősítését a záróvizsga eredményének és a képesítési követelményekben, valamint a szak tantervében előírt eredményeinek számtani átlaga adja.

A sikertelen záróvizsga javítása

24. §

(1) Ha a záróvizsga bármelyik osztályzata elégtelen, annak kijavítására legfeljebb két alkalommal, a rektor által meghirdetett időpontban van lehetőség.

(2) Ha a szakdolgozat elégtelen, akkor a hallgató záróvizsgára nem bocsátható és új szakdolgozatot kell készítenie.

(3) Amennyiben a hallgató kimerítette az ismételt záróvizsgák kereteit, kérelmére az illetékes szak tanácsa véleményének meghallgatásával a rektor kivételesen újabb (méltányossági) záróvizsgát engedélyezhet.

Az oklevél

25. §

(1) Az alapképzésben a sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a Főiskola kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére.

(2) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a Főiskola nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a rektor és a záróvizsga-bizottság elnökének eredeti aláírását, a Főiskola bélyegzőjének lenyomatát. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a vizsgaszabályzatban meghatározott vezető is aláírhatja az oklevelet.

(3) Az oklevelek kiadásával kapcsolatos nyilvántartást a Tanulmányi Osztály végzi.

(4) A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni:

- kiváló 4,81-5,00

- jeles 4,51-4,80

- jó 3,51-4,50

- közepes 2,51-3,50

- megfelelt 2,00-2,50

(5) Lehetőség van kitüntetéses oklevél adományozására is, amennyiben a hallgató a záróvizsga valamennyi tárgyát és a szakdolgozat-védést jelesre teljesítette, valamint valamennyi komplex szigorlatból jelesre vizsgázott, kollokviumainak és nyelvi vizsgáinak számtani átlaga, pedig meghaladja a 4.00-t.